A hőszivattyú célja elsődlegesen a hőenergiával való gazdálkodás. A szivattyú, mint olyan a környezetből hőt von el, amelyet aztán felhasznál, tehát működése során a környezeti hőt hasznosítja a fűtésben, melegvíz készítésben stb.  Ezzel egy időben, a hőszivattyú ennek fordítottjára is képes, így hűtésre is alkalmas lehet, amennyiben így kerül kialakításra.

Az úgynevezett monoblokkos hőszivattyú a gyakorlatban egy kültéri egységben ölt testet (ránézésre hasonló a klímához). Minthogy a szivattyúhoz tartozó összes berendezés a kültéri egységbe van beépítve, így az szivattyú nem igényel további munkálatokat és az egyből a ház fűtésrendszerbe kapcsolható a megtermelt hőenergia.

A hőszivattyú segítségével lecserélhető a korábban használt gáz-, vagy villanykazán és jelentős megtakarítás érhető el egy ezzel egyidőben nagyon környezetbarát megoldással.

A levegő-víz hőszivattyú a melegvíz előállítás egy környezetbarát, tiszta és költséghatékony módja. A hőszivattyús rendszer elektromos áram segítségével működik, és a levegőből nyert hőenergia felhasználásával állít elő használati és/vagy fűtési melegvizet. A hőszivattyú jósági foka (hatásfoka) függ a külső levegő hőmérsékletétől, sajnos az minél alacsonyabb, annál kevesebb meleg levegőt képes előállítani a rendszer, és annál több elektromos áram használatra lesz szüksége. Emiatt igény lehet másodlagos fűtés alkalmazására is. Alacsony bekerülési költsége, és néhány éven belüli megtérülése miatt azonban népszerű megoldást jelent a levegő-víz hőszivattyú, ráadásul gyorsan és könnyen, mindössze egy nap alatt telepíthető.